A korábban nemegyszer az éhezés szélén tengődő fiatal zeneszerzőnek „megváltást” hozott a hercegi szerződés, amely szerint „az uradalomnál … a tiszti asztalnál étkezik, vagy napi fél forint kosztpénzt kap”, valamint javadalma egy részét természetben (egyszerű alapélelmiszerekben, faggyúban, stb.) kapta.

 

Eszterházának volt az „Illy nagy épülethez mértéklett konyhája" – amint azt 1781-ben Sarródi Dallos Márton versében megírta. A kastély úgynevezett keleti patkószárnyában, a földszinten alakították ki a kilenc helységből álló konyhát és cukrászatot, amelyben a herceg több francia szakácsot és cukrászt is foglalkoztatott egy olyan időszakban, amikor a kifejezetten puritán bécsi udvar előírásokban korlátozta még a felszolgált ételek nyersanyagtartalmát is. Haydn itt, a tiszti asztalnál – hacsak részlegesen is – vélhetően részesült gasztronómiai örömökben. Bár az 1790-ben egy bécsi barátjának írt levelében panaszkodik, hogy cipőtalpszerű rostélyost kapott meg vén ürüt sárgarépával, vagy salátaként zöldség-„kotyvalékot”. Kis öniróniával meg is jegyzi: „bocsásson meg egy embernek, akit a bécsiek túlontúl elkényeztettek”.

 

A kastélyról készült alaprajzon, a díszkaputól balra eső egyszintes szárnyban az alábbi helységek voltak.

Nro 53-61. Die Fürstliche Kuche, und kuchenzimmer – hercegi konyha

Nro. 62. Speisezimmer für die Offiziers – a tisztek étkezője

Nro. 62-64. Die Zuckerbäckeren – cukrászat

Ezek alapján Haydn elsődlegesen a 62-es szoba gyakori vendége volt.

 

Felvétel: A kastély keleti patkószárnya a konyhával és a cukrászattal. Beschreibung des hochfürstlichen Schloßes Esterház im Königreiche Ungern, Anton Löwe, Pressburg, 1784, T. 2. részlet. EKKF N Kft. Iparművészeti gyűjtemény, ltsz. 2020.22.1