Schloss Esterházy

Grafikus változat

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép

Eszterháza, az előkelőségek úti célja

Vissza a hírekhez
Eszterháza már évszázadokkal ezelőtt is korabeli előkelőségek, hírességek sorát vonzotta. Mária Terézia magyar királynő és Louis de Rohan herceg is vendége volt Esterházy „Fényes” Miklós csodavilágként európai hírnevet szerzett, barokk-rokokó pazar udvartartásának.

A fényűzés és csillogás kastélyaként a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes és környezete udvari pompával tartott hatalmas ünnepségeinek, a felülmúlhatatlan fényűzéssel bemutatott opera- és bábelőadásainak köszönhetően, különleges korabeli modernségével az 1700-as évek második felétől a kor kulturális és művészettörténeti központjának számított.

„Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!” – Mondta Mária Terézia, aki 1773. szeptemberének elején látogatott a „magyar Versailles”-ba. A herceg évekig készült arra a néhány napra, amikor vendégül látta az uralkodót. Erre az alkalomra időzítette a Marionettszínház megnyitóját a Haydn vezényelte Philemon és Baucis darabbal. Esterházy „Fényes” Miklós a királynő tiszteletére még egy kínaizáló mulatóházat is készíttetett. Az anekdota szerint ennek építési költségét Mária Terézia „Bagatelle”-nek találta.

1772. július 12-e és 16-a között a francia király bécsi követe, Louis René Édouard de Rohan-Guéménée herceg, a későbbi strasbourgi érsek és bíboros vendégeskedett Eszterházán. Ugyan a követ ismert alakja volt az európai politikai életnek, mégis látogatása „csupán” egyfajta főpróba volt Esterházy „Fényes” Miklós számára Mária Terézia fogadása előtt. Rohan herceg vendégeskedését egy irodalmi mű is megörökíti: Bessenyei György Eszter-házi vígasságok című költeménye – könnyen lehet, hogy éppen Esterházy „Fényes” Miklós herceg megrendelésére.

„Szent Jakab havának 12dik napján
A főherceg Rohán Páris kebelébül
Kikél, és a bécsi koronák alá ül.
Elhagyja hazáját királya szavára,
Akinek személyét felveszi magára,
Bécsnek lármáji közt helyre verekedik.
Híre, dicsősége széjjel nevekedik.
Nézi világunkat nagy méltóságával,
Tanácskozik titkon nemes pompájával;
Ha sétálni indul, seregek követik,
Mellyek gazdagságát közöttünk hirdetik.
A Magyar tisztesség ezeket szemlélvén
Felrijad és tűnik, szárnyaira kelvén.
ESZTERHÁZI MIKLÓS karjaira szalad:
S hogy kedvét tölthesse, Eszterházán marad.”

Címkép: Eszterháza madártávlati ábrázolása, 1760-as évek. Részlet. Forrás: Kincses Károly felvétele. EKKF N Kft. Fotótár