Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Az elcsendesedés zenéi

„Bizonyára tud arról, hogy az elmúlt esztendőben, minden erőmet latba vetve megzenésítettem a Stabat Mater kezdetű, köztiszteletben álló himnuszt, és azt a világhírű, nagy Hassénak elküldtem. Ebben semmilyen szándék nem vezetett, mint az, hogy ha az oly nagybecsű szöveget helyenként méltatlanul dolgoztam volna fel, úgy e hiányosságokat egy ilyen, minden művében szerencsés kezű mester pótolja. E kiválasztott zeneművész azonban kimondhatatlan dicsérettel tisztelte meg érdemtelen művemet, és semmi mást nem kívánt, mint hogy azt megfelelő muzsikusok előadásában hallhassa”

Joseph Haydn a levél címzettjének, Schefstoss hercegi titkárnak a közbenjárását kéri, hogy a darab előadásának sikere érdekében – a szolgálati szabályzat értelmében – a herceg rendkívüli szabadságot engedélyezzen énekesei (Friberth, Weigl és felesége), valamint önmaga számára. Mivel ekkoriban Haydn még nem ismert zeneszerző, ezért erről az előadásról egyéb dokumentum nem áll rendelkezésünkre. E levél alapján azonban feltételezzük, hogy az 1767-ben keletkezett remekmű bemutatója azon a bizonyos Virágvasárnapot megelőző pénteken, 1768. március 25-én volt Bécsben.

E mű érdekes egyezéseket mutat Pergolesi korszakos alkotásával. A szóló hangokra, kórusra és kiszenekarra készült darab – egy bő évtizeddel megelőzve dokumentált találkozását a dél-olasz operai hagyományokkal – Haydnt a nápolyi stílus legavatottabb közép-európai képviselőjévé teszi. Nem véletlen, hogy kivívta az olasz stílusú opera és oratórium akkor világhíres német mesterének elismerését, amelyre még 1776-ban kelt önéletrajzi levelében is büszkén hivatkozik:

„Hassénak saját kezű írása van birtokomban, tele érdemtelenül kapott dícsérő szókkal. Ezt az írást aranyként őrzöm életem végéig, nem tartalma, hanem írójának nagy becsülete miatt.”

A Stabat Mater sok korabeli kiadást megélve szerzőjének közkedvelt, nagy hatású és széles körben ismert egyházzenei műve volt, amelynek négy előadása még Párizsban is nagy sikert aratott.

A húsvét Esterházy „Pompakedvelő” vagy “Fényes” Miklós herceg és Haydn korában egy kizárólag egyházi ünnep volt a maga szakrális valóságával, amelynek a ma megszokott családi vonatkozása nem volt. Eszterháza korai időszakában és az 1770-es években – függetlenül attól, hogy a herceg irtózott az „ürességtől” – a nagyhéten teljességgel szüneteltették a színházi előadásokat és accademie-ket (koncerteket). A katolikus herceg udvari gyakorlata időközben sokat veszített a kezdetek jámborságából: a kedd-csütörtök-vasárnapi, heti három operaelőadás 1780 júliusában történt bevezetése gyakran a nagyhét napjainak a rendezvénynaptárba való bevonásával is együtt járt. Viszont egy 1789-es havi statisztikai kimutatás szerint április 9-10-11-én, az akkori nagycsütörtök-nagypéntek-nagyszombaton is tartottak accademie-kat. Hogy ekkor mit játszhattak és hol, arról sajnos nincsen dokumentumunk, de azt csak remélni tudjuk, hogy valamilyen egyházi témájú művet, hisz minden más előadható volt az év többi közel 360 napján is…

A források:
Bartha Dénes–Révész Dorrit: Joseph Haydn élete dokumentumokban. Harmadik bővített kiadás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008

Malina János: A Haydn korabeli eszterházi Accademie-k helyszíneiről és elvirágzásáról. Magyar Zene, LII. évf. (2014) 4. sz. 406–431.

___________________________________________

J. Haydn: Stabat Mater, Hob. XXa:1 – I. Stabat Mater dolorosa

Chorus: Arnold Schönberg Choir
Orchestra: Concentus Musicus Wien
Conductor: Nikolaus Harnoncourt

Látogatói információk

ŐSZI NYITVATARTÁS

október 1-től
kedd-vasárnap: 9.00-17.00
pénztár: 8.45-15.55
hétfőn zárva


Látogatói menetrend
Betartandó óvintézkedések
Zoób Kati: Repertoár - Az ellentétek harmóniája
A weboldal adatkezelési szabályzata itt érhető el. 
Tájékoztatás rendezvényen készült képek felhasználásáról

Projektek