Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Kastélypark

A kastély barokk parkjának fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében volt. Ekkor a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát.

Mulatóházak és az erdő

A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából (Sala Terrena, nyári ebédlő) kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb"-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak.

Magát a kastélyt is eleve úgy helyezték el, hogy főbb tengelyei környező falvak templomainak irányába essenek. A korábbi hímzéses partert (barokk ruhák hímzésmotívumaira emlékeztető minták bukszusból kiültetve) 1775 körül alakították át virágszegélyes gyepes parterré (vagyis virágágyakkal szegélyezett, utakkal felosztott szabályos gyepfelületekké), valószínűleg Jakoby tervei szerint. Ezt 40 szobor, száznál több dézsás narancs- és citromfa, 40000 virág (minden hónapban kicserélve!), valamint kővázák és szökőkutak díszítették.

A díszkert mögött elterülő, ahhoz szorosan kapcsolódó mulatóerdő szélén két mesterséges vízesés (ún. kaszkád), beljebb pedig Diana és Apolló, Fortuna és Vénusz temploma, több szökőkút, rózsakert, valamint egy kínai mulatóház (ún. Bagatelle) épült, amelyek az előkelő látogatók többnapos szórakoztatását szolgálták a kastély közelében épült Bábszínházzal és Operaházzal együtt.

A hanyatlás évszázadai

A hercegi udvar „Fényes" Miklós halála után elhagyta a kastélyt, mely ezután egy évszázadon keresztül hanyatlott; így a híres Operaház, több más épület és a kert jelentős része is megsemmisült a 19. században. 1902-ben azonban a parkot Anton Umlauft schönbrunni császári kertigazgató tervei alapján, és Hulesch Károly hercegi főkertész vezetésével újjáalakították. A barokk park alapszerkezete továbbra is megmaradt. Az ekkor készült historizáló parkkompozíció (geometrikus neobarokk és tájképi - angolkert-szerű - részletekkel) az, amelyet nagyrészt ma is megcsodálhatnak a látogatók. Számos idős növénykülönlegesség maradt fenn ebből a korból (például mamutfenyők, gyantás cédrusok stb).

A II. világháborúban erősen megsérült kastélyt és parkját az utolsó hercegi főkertész, Porpáczy Aladár akadémikus mentette meg, aki kertészeti szakiskolát és kutatóintézetet alapított a kastélyban és a híres kertészetben. A park rendszeres gondozása és tudományos kutatáson alapuló szakszerű helyreállítása, az egykor nyírott fasorok újbóli visszavágása megkezdődött, s bár sok munka van még hátra, Eszterháza parkja mára ismét az ország egyik leglátványosabb történeti kertjévé vált.

Kamarakertek

A kastély két oldalán elterülő, alacsony kerítéssel elválasztott, eredetileg szobrokkal és vázákkal díszített geometrikus kertek a herceg és a hercegné földszinti magánlakosztályaihoz kapcsolódtak. A 18. században szintjük süllyesztett volt, bennük dézsában nevelt narancs, citrom és egyéb délszaki növényeket helyeztek el. A 19. század első felében tájképi jellegű kerteket létesítettek itt kanyargó utacskákkal és cserjecsoportokkal. A ma látható, hatalmasra nőtt tiszafák ugyan már nem tükrözik Anton Umlauft 1903-ból származó neobarokk tervének eleganciáját, a sajátos növényzet érdekes aurát teremt.

Parter

A park központi és leglátványosabb része, kamarakertekhez hasonlóan túlnőtt tiszafáival az Umlauft-féle neobarokk kompozíció maradványa. Először Anton Zinner tervezett ide egy négyszögletes táblákból álló hímzéses partert bukszusból kiültetett motívumokkal az 1720-as években. „Fényes" Miklós herceg ezt előbb megnagyobbíttatta, majd 1775 körül teljesen átalakíttatta - valószínűleg Jacoby tervei szerint - egy gyepes parterré, amelynek tábláit szobrok, vázák, virágágyak szegélyezték, és szökőkutak díszítették. A 60 ezer kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, és csak néhány facsoportot ültettek a nagy gyepfelületen.

A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt krumplival vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képezett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma.

A fasorok mögött baloldalt ma is látható a „kiskastély", vagyis a hercegi jószágkormányzóság épülete, valamint a vele egy tömböt alkotó, 1773-ban épült Bábszínház, amelyet a 19. században magtárrá alakítottak a mögötte álló Narancsházzal együtt.

A Bábszínházzal szemben, a parter másik oldalán (a mai angolkert területén) állt a híres Operaház, amelyben Haydn operáit bemutatták. A 19. század végén leégett, s ma csak a hozzá csatlakozó földszintes épület egy falszakasza áll a partert határoló fasor mentén.

Virtuális körpanorámás séta a franciaparkban.

Pál-major

Ennek a kis tájképi kertnek a helyén a 18. században a kastély egyik konyhakertje volt. A 20. század első éveiben a hercegi gyermekek játszóháza és miniatűr majorsága volt itt, amelyben a gyermeki fogatokhoz használt kecskéket és fehér szamarakat tartották.

Szivattyúház

Ez a finom megjelenésű épület falikúttal díszített kis oszlopcsarnokával a kastély felé tekint. Egy 18. századi kút fölé épült, amely az 1784-ben a mai félköríves hársfasor helyén épített díszes kaszkádok (vízesés-építmények) egyikét táplálta vízzel. (A kaszkádok a 19. században elpusztultak.) Az 1908 körül beépített szivattyú már szinte az egész kastélyegyüttest ellátta friss vízzel. Az épület tetejének attikadísze a kastély Belvedere-jét (középső kilátórészét) koronázó mellvéd motívumát idézi.  

Lés-erdő

A nevében is a vadászatra (les) utaló, de az 1760-as évektől a mulatókert részévé vált erdőt ma a helyi erdészet kezeli. Az egykori építmények, sétányok, szobrok mára eltűntek, csak a lúdlábszerűen szétágazó három fő nyiladék és néhány másik sétány maradt fenn. A nyiladékok fasorainak belső ágait nemrég visszavágták, hogy a park térszerkezete ismét érvényesülhessen. Így a középső nyiladék végén jól látható a szomszédos Fertőszentmiklós templomának tornya. Az egykori Bagatelle nevű, fából épített kínai pavilon helyén ma egy, az 1980-as években épült „kínai" vendégház áll.

Rózsakert

Cziráky Margit grófnő kedvenc virága a rózsa volt, az ő kívánságára épült 1908-ban az eredeti rózsakert. A korabeli kertről készült egykori fényképek és leírások alapján történt meg a jelenlegi rózsakert rekonstrukciója. A régi rózsakertből csak az egykori lugas rendszer és a központi pavilon maradt ránk, e fontos elemek helyreállítása a helyszínen történt meg. A rózsaágyásokba 8000 rózsatő került kiültetésre. A rózsafajták kiválasztásánál cél volt, hogy a kertet Márk Gergely rózsanemesítő által nemesített fajták díszítsék, a rózsakertben az általa nemesített több, mint 600 fajtából megközelítőleg 300 rózsafajta található. A rendkívüli látvány- és illatélményt ígérő rózsakertben helyreállításra került a 220 méter hosszú, futórózsákkal befuttatott, kereszt alakú lugas, közepén a pagodaszerű pavilonnal.

 

Angolkert

Ezt a területet csak 1906-ban parkosították. Az 1770-as évektől e terület délkeleti sarkában állt a híres Operaház, amely a 19. században leégett. Az Umlauft által tervezett, tájképi kialakítású Angolkertet elegánsan kanyargó utak hálózták be, és számos növénykülönlegességgel gazdagították, amelyek közül ma is sok szép példány látható. A bozót és a gyomfák eltávolítása már megtörtént, a parkrész helyreállítása a közeljövőben várható. A kertrészt átszelő négyes hársfasor mentén áll a hercegi istálló igényes épülete, amelyben 1945 után mozi és művelődési ház, a közelmúltig pedig konzervgyár működött, ma pedig üresen áll.

A hercegi kertészet

Az istálló mögötti területen terült el a 20. század elején híres hercegi „Várkertészet", amelyben később gyümölcsnemesítési kutatóintézet működött. Ma már csak néhány üvegház látható a területen. A kertészet felújítása a közeljövőben várható.  

Muzsikaház

Ez az épület szolgált Joseph Haydn, valamint a hercegi zenekar zenészei és az operaház énekesei lakhelyéül a 18. században. Ma a Polgármesteri hivatal, valamint Zeneiskola, a Városi könyvtár és a zeneszerző emlékmúzeuma található benne.

Északi park

A kastéllyal szemközt áll a két gránátosház (a hercegi őrség épületei). A mögöttük elterülő részt a 20. század elején parkosították. Hársfasorok, mocsárciprusok, idős platánok és egy szomorú bükk őrzik ennek emlékét, de jellege a sportpálya, parkoló és kemping építésével jelentősen veszített eredeti szépségéből.

Az uradalmi gazdasági település

A 20. század elején a kastélytól keletre fekvő területen építették fel az uradalmi alkalmazottak házait és a kiszolgáló épületeket. Ekkor épült a víztorony is, melynek attikája a szivattyúházéhoz hasonlóan a kastély tetődíszét idézi. A gazdasági épületeket istállók, disznóólak, valamint vaj- és tőzeggyár egészítették ki. Az épületek nagy része ma is látható.

Sírdomb

Eszterháza kertjének újjáélesztője, herceg Esterházy (IV.) Miklósné, szül. Cziráky Margit utolsó kívánságának megfelelően készült ez a sajátos hangulatú kis park, amelyet egy mesterséges dombon alakítottak ki a kastélytól északra, a Hanság mocsarában. A domb tetején rózsalugas védi a hercegi pár kettős sírját. A sírdomb 2008-ban védett nemzeti sírkert lett, és csak alkalmanként látogatható.

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép