Operaház

Eszterháza világhíres zenei életének legfőbb színhelye a déli nagy park nyugati részén álló operaház volt. Az első, 1768-ban elkészült épületet Haydn egyik művével, a Lo speziale (A patikus) című operával nyitották meg. Ez az operaház 1779-ben szerencsétlen módon tűz martalékává vált, de a herceg két év alatt teljesen újjáépítette. Az 1780-ra elkészült új operaház szintén Haydn-művel, a La fedeltá Premiata-val (A hűség jutalma) nyílt meg. A minden kényelemmel ellátott, a kor egyik legmodernebb technikájával felszerelt színházépületet az 1784-ből ránk maradt leírás így örökítette meg: „Az előcsarnokból kétoldalt kovácsoltvas korláttal díszített kettős lépcsőfeljáró vezetett az emeleti páholyokhoz és a karzatra. A páholyok közelében heverőkkel, tükrökkel, órákkal, porcelánokkal, különféle használati és dísztárgyakkal gazdagon berendezett szobák álltak a vendégek rendelkezésére. A hercegi család és az előkelőbb vendégek az emeleti páholyokból és a galériákból nézték az előadásokat. A nézőtéren a díszpáholyokon kívül 400 férőhely volt. A nézőteret négy nagy cserépkályha melegítette, melyet kívülről fűtöttek.”

Eszterházán nemcsak főúri vendégeskedések alkalmával adtak elő operákat és színdarabokat, hanem szabályos évadok keretében is. Az idény eleinte igen változó hosszúságú volt. Kezdetben többnyire márciustól október közepéig tartott, majd ahogy egyre hosszabb időt töltött itt a herceg, rendre kihúzódott és 1778-ban már januártól egészen decemberig tartottak az előadások. Belépőjegyet nem szedtek, s a meglehetősen gyér adatok szerint a változó létszámú közönséget Bécs és Pozsony nemesi, polgári rétegei adták. Az opera- és színházi előadásokhoz szükséges látványelemek megteremtésében a legfontosabb figura az 1780-as években színházigazgatóvá is előléptetett Pietro Travaglia volt. Travaglia a híres díszletfestő dinasztia, az olasz Galliari-testvérek tanítványaként szinte szuverén művészi értékű díszleteket és jelmezeket, esetenként díszkivilágításokat tervezett.

Ma már a második operaház sem áll, 19. századi pusztulása után helyét park és különböző kisebb épületek foglalták el.