Schloss Esterházy

Grafikus változat

Szent István Eszterházán – a kastélykápolna bemutatása

A 18. században egy kastély elképzelhetetlen lett volna kápolna nélkül. A vallás akkoriban még a mindennapok részét képezte, így a szertartásokon való részvétel lehetőségét biztosítani kellett. Az Esterházyak római katolikusok voltak, ezért kastélyaikban katolikus kápolnákat találunk.

Fertődön, a 18. századi Eszterházán a kápolna a kastély nyugati íves összekötő szárnyában helyezkedik el. Akkor épült, amikor Esterházy Miklós herceg, a „Pompakedvelő” a korábbi kis süttöri kastélyt kibővíttette. A nyugati íves összekötő szárny a mai kastély középrészének a magját kötötte össze egy különálló melléképülettel, a kocsiszínnel. Ennek a falait a mai kastély nyugati szárnyába építették be. A nyugati íves összekötő szárny földszintje és első emelete 1763 és 1765 között épült. A második emeletet 1775 és 1778 között húzták fel rá. A kápolna az első kibővítési ütemben készült el. Kupolája fölé egy kis toronyszerű világító nyílást, egy ún. laternát is építettek, amit a 19. század közepe tájékán bonthattak le.

Szerencsére a kápolnán dolgozó mesterek közül több nevét is ismerjük. A kupolafreskót Josef Ignaz Mildorfer, a bécsi képzőművészeti akadémia professzora készítette csakúgy, mint a középrészben a díszterem mennyezetképét.

A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István, Magyarország első királya Szűz Mária pártfogásába ajánlja Magyarországot (Patrona Hungariae). Az államalpító Szent István országfelajánlásáról Hartvik győri püspök 12. században írt legendája emlékezik meg. Eszerint a király ezt öt nappal halála előtt, 1038. augusztus 15-én tette meg. Ez Nagyboldogasszony napja, a római katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe. A Hartvik-legendára alapozva alakult ki a 17. században az a nézet, hogy Magyarország mindenkori oltalmazója, sőt birtokosa Szűz Mária. Valószínűleg tehát nem lehet véletlen, hogy Esterházy herceg ezt a jelenetet örökíttette meg kastélykápolnája kupoláján. Hiszen a Magyarország legbefolyásosabb családjának feje, a Királyi Magyar Nemesi Testőrség tagja és fényes katonai karriert befutó főnemes volt.
 

Mildorfer mellett más mestereket is ismerünk. A falak stukkómárványozása feltehetőleg Stephan Maria Steinböck műve. Az oltárt is ő, vagy Mathias Landwieder készítette. Ennek az utóbbinak a stukkómárványozása és aranyozása Martin Carl Kellerhez, stukkómunkái pedig feltehetőleg Johann Michael Reiffhez köthetők.

A kápolna eredeti oltárképét 1945-ben a megszálló szovjet hadsereg elégette. Ez a kastélykápolna tituláris szentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolta Szűz Mária társaságában. Feltehetőleg egy itáliai, vagy itáliai tanultságú mester műve lehetett. Minden felszentelt római katolikus templomnak vagy kápolnának van egy tituláris szentje, azaz védőszentje. Ez az a szent, akinek az épületet a védelmébe ajánlják. Páduai Szent Antal a 13. században élt. Portugál származású ferences szerzetes volt. A szegények védőszentje. A kápolnáról készült 1940 körüli fotón is látható, hogy az eredeti oltárképen jellegzetes attribútumával, azaz ismertetőjegyével, karján a gyermek Jézussal ábrázolták.

A kastélykápolnát, így az oltárképet korabeli ismertetők is említik. Esterházy herceg például 1784-ben Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterháß im Königreiche Ungern címmel Pozsonyban német nyelven kiadatta kastélya bédekkerét. Ebben az ismertető füzetben az alábbiakat olvashatjuk:
„A kápolna. Nagyon egyszerű, szürkén márványozva és aranyozva, valamint négy oldalsó oratóriummal ellátva. A nagyon szép oltáron van egy szépen megfestett kép, ami Szent Antalt ábrázolja.”

1786-ban Johann Matthias Korabinsky pozsonyi könyvkereskedő és térképész Pozsonyban kiadott Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn című, német nyelvű lexikonjában is hírt adott a kápolnáról:

„A kastélykápolna a kézikönyvtár közelében van. Szürkén márványozott és gazdagon aranyozott. A kupolát freskó borítja. Az oltárképet egy itáliai festő készítette, Mária mennybevitelét, vagy más hírek szerint Szent Antalt ábrázolja. Kétoldalt vannak az oratóriumok.”

Eszterháza Vályi András földrajztudós 1796-ban, Budán megjelent Magyar országnak leírása című munkája első kötetében is szerepel. A magyar nyelvű leírás a Beschreibungra és Korabinsky lexikonjára támaszkodik:

„Nem meszsze van ide [t. i. a kézikönyvtárhoz] a’ Várbéli Kápolna, melly szürke forma színű márványozást mutat, díszesen meg aranyozva, ’s boltozati fedezete gyönyörű festéssel ékesíttetik. Az óltár felett van egy olasz képíró által készítve Boldogságos SZŰZ MÁRIÁNAK menybe menetele.”

A kápolnában jelenleg látható oltárkép is 18. századi munka. Felix Ivo Leicher műve, és a megváltás allegóriáját ábrázolja. Az eredeti oltárkép pótlásaként 2001-ben került a kápolnába, a tétszentkúti római katolikus templom letétje. A kápolnát a II. világháború végén bekövetkezett pusztítások után 1998 és 2001 között restaurálták. Ekkor a 19. században lebontott laternát is rekonstruálták. A kupolafreskó helyreállítását Pintér Attila és Radukov Angel restaurátorok végezték el.

 

Felhasznált irodalom:

Fotók:

1. fotó: A fertődi Esterházy-kastély kápolnája. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár.

2. fotó: Tóth Áron: A fertődi Esterházy-kastély kápolnájának kupolafreskója, 2019. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.

3. fotó: Diebold Károly: Az eszterházai kastély kápolnája, 1940 körül. Diebold-album. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár, 97-2016.

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép