Esterházy-kastély
Magyar Deutsch Slovenský
Kezdőlap Kastély Programok Szolgáltatások Hírek Galéria

Uralkodók és hercegek szállásai: a díszlakosztályok

Eszterházát, a mai fertődi kastélyt a tulajdonos, „Pompakedvelő” Esterházy Miklós herceg 1772-ben mutatta be a világnak. Ekkor látta vendégül az első jelentős külföldi személyiséget, a francia király bécsi követét, Louis René Édouard de Rohan-Guéménée herceget. Rohan nagybátyja, a strasbourgi hercegérsek segédpüspöke volt és később, miután hazarendelték strasbourgi érsekké, sőt bíborossá nevezték ki. Esterházy Rohant feltehetőleg az emeleti díszlakosztályokban helyeztette el, amelyek az 1760-as évek végére már elkészültek. A kastély akkor még csak egyemeletes volt, de a központi díszterek és az azokból nyíló reprezentatív díszlakosztályok a további bővítések során már nem változtak.

Ezeket a díszlakosztályokat a kastély legrégebbi „magjában” rendezték be, abban az épületrészben, ami már 1762 előtt is állt, amikor Esterházy herceg elkezdte kibővíttetni. A központi díszterekből Nyugatra és Keletre nyíltak. Az egyik oldalon a férfi, a másik oldalon pedig a női lakosztályok helyezkedtek el. A földszinti sala terrenából Nyugatra a hercegi, Keletre pedig a hercegnéi lakosztály nyílt. Ez a rendszer az első emeleten megismétlődött: a díszteremből Nyugatra és Keletre szintén nyílt egy-egy lakosztály, ami a legelőkelőbb vendégeknek – például Rohan hercegnek vagy később az uralkodócsalád tagjainak – az elhelyezésére szolgált.

A földszinti lakosztályok területén az 1960-as években olyan kínaizáló falfestéseket találtak, amelyek még az 1762-őben elkezdett bővítések előtti időkból maradtak fenn. Ahol lehetett, ezeket a falfestéseket helyreállították. Hasonló dekorációkat 2017-ben is feltártak, valamint az emeleten, a nyugati oldalon is kerültek elő a korábbi időkből származó díszítőfestések. Ezek restaurálása még várat magára.

A díszlakosztályokat valamikor 1764 és 1768 között alakították át: új falburkolatokkal ekkor takarták el a korábbi falfestéseket. Az előszobákat – az ún. antichambre-okat – különféle jeleneteket ábrázoló, egész fal nagyságú olajfestményekkel díszítették. A legtöbb helyiség ún. boiserie burkolatot kapott, ami fából készült, fényes, fehér felülete az alabástromot vagy a márványt idézte és a faragásait aranyozás borította be. A legértékesebb falburkolatok távol-keleti lakktárgyakból kivágott táblákból készültek, de voltak olyan helyiségek is, amelyeket kínai papírtapétával, selyemszövettel vagy gobelinekkel díszítettek. Mindegyik helyiségtípus a neki megfelelő burkolatot kapta. A díszlíkosztályokat ugyanaz a bécsi mesterkör kivitelezte, mint a dísztermet vagy a sala terrenát. A hercegi lakosztályban 1767-ben például Johann Michael Reiff stukkátor, Bonaventura Corvetta és Andreas Sedelmayr aranyozó, valamint Johann Friedrich Schroth szobrász dolgozott.

Eszterházán a díszlakosztályok elhelyezése a barokk és rokokó kastélyépítészetben kialakult hagyományokat követi. A 18. századi kastélyokban a legfontosabb lakosztályok az épület közepén elhelyezkedő dísztérből vagy díszterekből nyíltak, lehetőleg szimmetrikusan. Az egyik oldalon általában a férfi, a másik oldalon pedig általában a női lakosztályok helyezkedtek el. Német és közép-európai területeken a legkiemeltebb tereket az első emeletre, az ún. piano nobilére csoportosították. Eszterházán is hasonlót látunk: a díszterem a fejedelmi vendégek elszállásolására alkalmas lakosztályokkal együtt az első emeleten kapott helyet. Azonban a földszinten is található egy a díszteremmel vetekedő dísztér, a sala terrena. Innen pedig a tulajdonosok lakosztályai nyíltak, amelyek szintén vetekedtek a felettük lévő „fejedelmi” lakosztályokkal. Ez az elrendezés a francia kastély- illetve palotaépítészetből származik. Franciaországban népszerűek voltak mind a kisebb, földszintes kastélyok, mind pedig az olyan megoldások, amikor a tulajdonosok használatára szánt dísztereket a földszinten csoportosították. A földszintes kis kastélyok a német területeket is meghódították, elég csak például a müncheni Nymphenburg-kastély parkjában az Amalienburg nevű kisebb épületre utalni. Eszterházán tehát készen kapott mintákat másoltak.

Az Esterházy család másfél évszázadon keresztül igyekezett megőrizni a kastély középrészének az állapotát még akkor is, amikor az épület üresen állt. A 20. század elejétől aztán újra használatba vették a tereket. Sok mindent átrendeztek, de a 18. századból még így is sok minden megmaradt. A II. világháború végén azonban mind a helyi lakosság, mind pedig a Vörös Hadsereg fosztogatta a kastélyt. Amikor 1957-ben elkezdték az üres és falakig lecsupaszított terek műemléki felújítását, még csak nem is álmodhattak arról, hogy a 18. századi állapotokat visszaállítsák. Az 1960-as és 1970-es évek további felújításai sem a teljes körű rekonstrukcióról szóltak. A középrész rekonstrukciója végül 2006, illetve 2010 és 2011 között indult meg, amikor a díszterem mennyezetképét, majd a sala terrenát és a dísztermet az archív fotók alapján állították helyre.

 

Felhasznált irodalom:

Dávid Ferenc: Eszterháza belső terei. Ars Hungarica, XXVIII. évf. (2000) 1. sz. 73–95.

Szentesi Edit: Eszterháza 18. századi leírásai. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Stein auf Stein. Festschrift für Ferenc Dávid. Szerk. Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna. II. kötet. Band 2. Vince Kiadó, Budapest, 2013. 165–229.

Vadászi Erzsébet: Magyar Versália. Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest, 2007

 

1. fotó: A fertődi Esterházy-kastély sala terrenája Dél felé, jobbra a hercegi, balra pedig a hercegnéi lakosztály. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár. 

2. fotó: A fertődi Esterházy-kastély díszterme Dél felé, jobbra a férfi, balra pedig a női oldal. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Fotótár. 

3. fotó: B. Ilye Gluck: Mária Terézia, 18. század közepe. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Képzőművészeti Gyűjtemény, Gy/1046.

4. fotó: Johann Michael Millitz: Mária Krisztina főhercegnő, 1781. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Képzőművészeti Gyűjtemény, 2016.521.1.

5. fotó: Johann Michael Millitz: Albert szász-tescheni herceg a Szent István Rend ornátusában, 1781. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Képzőművészeti Gyűjtemény, 2016.520.1.

Látogatói információk

NYITVATARTÁS:
hétfő: zárva
kedd-vasárnap 10.00-17.00
pénztár nyitvatartás: 9.45-16.30

 

KARRIER

Projektek 

Parkoló - térkép