Schloss Esterházy

Grafikus változat

„Van ezen Várnak Nagy Bibliotekája Abban sok Országok hitelyes-Mappája”

„Van ezen Várnak Nagy Bibliotekája

Abban sok Országokhitelyes-Mappája”

Ekként verselte meg 1781-ben Sarródi Dallos Márton költő az 1773-as császárnéi vendégség alkalmával látottakat. Az Eszterházát kiépíttető „Pompakedvelő” Esterházy Miklós herceg bátyja, Pál Antal herceg még leideni egyetemi éveiben vetette meg a hercegi könyvtár alapját: nagy költséggel gazdag könyvanyagot juttatott a családi központba, Kismartonba (ma Eisenstadt, Ausztria), amelyet később folyamatosan gyarapított. Könyvtárának 1738-as katalógusa alapján – amely már egy nagy fóliót tett ki – a történeti, politikai, földrajzi és orvostudományi művek mellett főként a francia szépirodalmat gyűjtötte rendszeresen.

Gottfried Edel von Rotenstein, eredeti nevén egy Stegmüller nevű pozsonyi patikus 1783-ban Berlinben és Lipcsében megjelent utileírásában nem csupán Eszterháza épületeit és tárgyait ismertetti, hanem így emlékszik vissza Miklós hercegre: „Tekintetét szellem hatja át ... ha hadi tudományától eltekintünk, akkor pontosan ő az, akit irodalmárnak nevezünk; gáláns könyveket olvas német, angol, olasz és francia nyelven. Kézikönyvtárának összetétele és évenkénti gyarapodása sejteni engedi: egy szellemmel áthatott fiatal úrnak, ha nem is a tüzességével, de a képzeletével feltétlenül rendelkezik.“

A kastély nyugati patkószárnyának földszinti 9-11. számú helységeiben lévő könyvtárról a következőket találjuk a herceg által 1784-ben kiadott kastélyleírásában, a Beschreibungban: „A könyvek száma nem több, mint 7500, ezek azonban válogatottak és nap mint nap gyarapodnak. A könyvtárban őriznek kéziratokat is, különösen olyanokat, amelyek a magyar történelemről szólnak, továbbá számos kiváló régi és új rézmetszetet a legjobb mesterektől, nagy számú térképet, valamint mindenféle rajzokat…” Lehet, hogy Miklós herceg e metszetekből – akár különféle kastélyokat bemutató, gazdagon illusztrált díszkötetekből – meríthetett ihletet építkezéseihez?

A földszinti hercegi lakosztályhoz tartozott, de a nyugati szárnyban feküdt – amár említett  Beschreibung metszetén 23-24-es számokkal jelzett szobákban – kilenc könyvszekrényben elhelyezve a herceg személyes kézikönyvtára is, amelyben„többnyire a legkiválóbb német, angol és francia írók művei találhatók, amelyek kellemes és hasznos olvasmányok.” Hogy ez valóban így volt-e,azt a nyugati szárnyban nemrég végzett kutatások során feltárt díszítőfestés-részletek erősítették meg.

Dokumentumok alapján tudjuk, hogy Miklós herceg bátyja halála, a majorátus és a hercegi cím elnyerésének pillanatától kezdve megbízottak útján különböző városokban folyamatosan vásároltatta, majd köttette a könyveket, kifejezetten a „süttöri [azaz eszterházai] könyvtár” számára, például egy „millitärisches Buch"-ot, azaz katonai szakkönyvet, Bécsből pedig egy nyolckötetes „gazdasági-fizikai” lexikont, majd Párizsból egy francia helyesírási szótárt rendelt. Valószínűleg a fennmaradt 1763-as zürichi Allgemeines Künstler Lexicon beszerzése mellett Shakespeare-től az 1784-es Voltaire összesig számos kötet vásárlása is az ő nevéhez köthető. Bár az említett „gáláns könyveket" cím szerint nem ismerjük, elmondható, hogy a herceg könyvtára alapján – bár nem tartozott hobbijai, vagy „mániái“ közé – egy széleskörű, modern érdeklődéssel rendelkező főúr arcképe rajzolódik ki.

 

Források:

Meller Simon: Az Esterházy képtár története. Hornyánszky, Budapest, 1915. XXV, l.

Malina János:  Az életművészet és a művészet. Esterházy Miklós tricentenáriumára (1. és 2. rész). Muzsika, 58. évf. (2015) 2–3. sz.

 

Fotó: Részlet a Beschreibungból

 

Látogatói információk

A hatályos kormányrendelet értelmében ZÁRVA


Látogatói menetrend
Betartandó óvintézkedések
Zoób Kati: Repertoár - Az ellentétek harmóniája
A weboldal adatkezelési szabályzata itt érhető el. 
Tájékoztatás rendezvényen készült képek felhasználásáról

Projektek